-Figyelj... Szünetben azt tervezzük hogy iszunk a büfében egy kávét. Chrissy koffeinfüggő. Te is jössz? Fizetek egy zöld teát vagy ha te is szereted akkor kávét- tökéletes mosolyát megvillantja én pedig azonnal rábólintok. Zavar hogy ennyire befolyásol egy ilyen gesztus.
-Igen... Még nem ittam kávét így teszek egy próbát.
-Nagyon helyes. Nem félsz az új dolgoktól- kacsint és visszamegy a helyére. Chrissy szinte azonnal beszélgetni kezd vele én pedig előkapok egy füzetet. Folytatom az egyik dalszövegemet amit igazából anyának szántam. Egy kis átalakítással egy tökéletes szerelmes dalt hozok ki belőle pedig még nem éreztem szerelmet senki iránt. Mire kicsengetnek befejezem és elteszem a táskámba. Colin elveszi egy laza mozdulattal és a vállára csapja az övé mellé.
-Szerintetek mi lesz énekórán?- kérdezi Chrissy teljesen felizgulva a gondolattól hogy az utolsó óra ének.
-Olyan mint a többi. Csak Odetta előad egy dalt bemutatkozásul- mondja Colin átkarolva a derekamat.
-Mi? De én még nem énekeltem senki előtt... A szüleim nem számítanak közönségnek hiszen csak...
-Nyugi! Nem esz meg senki- nevet Colin és elmegyünk a büféig. Renné int hogy menjünk oda.
-Sziasztok! Már rendeltem négy kávét. Ugye te is azt kérsz?- kérdezi tőlem én pedig bólintok. Kicsit lefagy az arcáról a mosolya mikor látja hogy Colin még mindig engem ölel. Elfordítom a fejem hogy valahogy leplezzem a zavartságomat. Az igazgató éppen arra jár és ránk szól hogy a 20 cm legyen meg köztünk. Elenged én pedig megköszörülöm a torkom.
-Szóval... Mit kell majd elénekelnem?- kérdezem elterelve a szót rólam és Colinról.
-Szerintem a szokásos. A tanár megkér hogy énekeld el a kedvenc dalodat ő pedig ez alapján elmondja hogy ki is vagy te- válaszol Renné és mikor megkapjuk a kávékat az udvaron leülünk egy padra hogy ott elfogyasszuk. Nem nyugtat meg a rudat hogy egy idegen megint analizálni akar majd. Belekortyolok a kávéba és kicsit elmosolyodok.
-Egész finom..
-És a legjobb hogy ha ötöt megiszol fent maradhatsz éjjel és bulizhatsz.
Chrissy egész jó ötletet adott. Megiszok este egy kávét és kideríthetem hogy mi történik ha megszegem azt a szabályt hogy ne lépjek át egy ajtót se éjfél után. Egy csomót beszélgetünk majd -még becsengetés előtt- bemegyünk a terembe. Egy rakás babzsákfotel van. Az első sorba leülünk de Renné elköszön tőlünk hiszen nem az osztálytársunk. Izgatottan előhalászok egy dalszöveget amit úgy gondolok hogy előadhatnám. Gyorsan átfutom és visszarakom. Colin felém fordul.
-Itt a pasid- Hátra fordulok és meglátom Perryn-t aki nem tűnik boldognak.
-Pasija a halálnak!- csattanok fel hangosan és azt hiszem meghallja mert azonnal rám néz. Gyorsan előre fordulok és kínosan nevetek.
-Akkor ki a pasid?- kérdezi Colin.
-Nekem nincs pasim.. De nem is baj. Jobban szeretek egyedül lenni és gondolkodni- mondom ki az igazat. Ebben a suliban egy percet sem voltam még egyedül de ahogy érzem esélyem se lesz rá hiszen máris összebarátkoztam velük. De ha nem is ismernék senkit Perryn le se szállna rólam. Így is zavar hogy bámul. Hát még ha a közelemben is lenne. Mármint ennél közelebb. Mondjuk mint most Colin. Szerintem csúnya gyilkosság miatt rúgnának ki a suliból az első héten. Belép a tanár és szinte mindenki hangosan köszönti. A tanár kiszúr engem és kéri hogy lépjek fel a színpadnak nevezett Fából épített emelvényre. Persze tényleg megkér hogy énekeljek. Felkapom az egyik gitárt és Colinra pillantok aki biztatóan bólint. Erőt veszek magamon és elkezdek játszani a gitáron.
(Lucy Hale- Make you belive)
Egész hamar ráérzek a szereplésre és zavartalanul éneklem el a dalt. Colint figyelem aki meglepődve hallgatja amit művelek. A tekintetem akaratlanul Perrynre szalad aki mereven bámul engem. Nyelek egy nagyot és folytatom. Ahogy befejeztem leteszem a gitárt a tanár pedig megfogja a karom és rákérdez hogy hol voltam eddig. Csak egy mosollyal válaszolok neki és leülök Colin mellé. Persze azonnal elkezd kielemezni a hangom és a kiállásom alapján. Remek. Most megtudhattam azt hogy erős vagyok és kitartó. Meg persze magabiztos. Ez mind szép és jó de azt nem tudja hogy akik körülvesznek milyen hatással vannak rám. Elkezd beszélni valami év végi koncertről amin fel kell lépni az osztályból legalább két embernek. Colin a kézfejemre simít és jelentkezik.
-Odetta és én örömmel részt veszünk benne- vigyorog magabiztosan ami engem inkább elbizonytalanít.
-Nagyon helyes. De Colin helyett Chrissyre gondoltam. Két édes női hang jobban felkelti az emberek figyelmét- mondja a tanár én pedig hátrafordulok Chrissyhez.
-Bevállalod velem?- kérdezi én pedig bólintok. Nincs feltűnési viszketegségem de a tanároknál valahogy be kell vágódni. És aki a tanár szemében tehetséges az számára intelligens is. Ezt ki lehet játszani. Chrissy válla felett Perrynt pillantom meg aki még mindig engem bámul. A gyomrom görcsbe rándul és nyelek egyet.
-Tanár úr... Kimehetnék egy pillanatra?- kérdezem feltartott kézzel. A tanár int hogy menjek ki. Ahogy kiérek a fal mellé ülök és a hajamba túrok. Nem bírom ki. Idegesít hogy figyel. Azt hiszem este keresztanya ki lesz oktatva hogy ne uszítson rám vadidegen srácokat akik olyan fejet vágnak mint a bérgyilkosok. Mikor kicsengetnek ő lép ki az ajtón és felém nyújtja a kezét.
-Fel fogsz fázni- felnézek rá falfehéren és meglátom a gúnyos vigyorát. Azonnal ellököm a kezét.
-Húzz el innen!- mondom neki komoly arccal majd felállok. Egész közel áll hozzám és most még rosszabb helyzetben vagyok. Ahogy fölém tornyosul megremegek és lefagyok.
-Nem hallottad Duval? Takarodj!- morogja Colin és kiment a karmaiból. Amint kiérünk az udvarra átkarol és védelmezően magához ölel. Most először érzem hogy milyen isteni illata van. Lehunyom a szemem és hagyom hogy az agyam kizárja mindazt amin eddig kattogott. Végre nyugi van. Pár napja ez az első hogy így érzek.
-Köszönöm..- mondom remegő hangon ő pedig szorít kicsit az ölelésen de érzem hogy a kezei a derekamra csúsznak.
-Semmiség... Én itt leszek és vigyázok rád- egy puszit nyom a homlokomra én pedig a szemébe nézek. Ahhoz képest hogy ez az első hogy így ölel egy fiú tök természetesnek érzem. Kicsit közelebb hajol de ekkor valaki megköszörüli a torkát. Renné az. Ellököm magamtól Colint és odaadja a táskámat.
-Mehetünk?- kérdezi én pedig hevesen bólogatok.
-Akkor én le is lépek. Sziasztok! Odetta.. Este hívlak- mondja Colin és elmegy. Én csak állok és levakarhatatlan a mosolyom.
-Totál oda van érted- mondja lelkendezve Chrissy. Rennére nézek aki még mindig Colint figyeli ahogy kilép a kapun.
-Akkor menjünk mi is ha készen állsz.
-Menjünk.. De... ugye nem zavar hogy Colin..- nem merem végigmondani.
-Dehogy. Már beletörődtem hogy nem szeret..- mosolyog és elindulunk a bevásárlótúránkra. Egész úton arról beszélgetünk hogy miket csinált Colin az exeivel. Nem hiszek a pletykáknak hiszen nem ilyennek ismertem meg. Kicsit mondjuk elgondolkodtat az amit a bemutatkozásomkor tett. Egyre jobban érzem hogy összebarátkozunk és kezdenek a szívemhez nőni. Chrissy imád beszélni és mindig vidám. Renné okos és megfontolt. Én nem tudom milyen szerepet töltök be de fura is lenne ha egy nap alatt rendesen be tudnék illeszkedni. Ez mindig is hiányzott az életemből. A szociális érintkezés.
-Kezdjük a telefonoddal- mondja Chrissy- mutasd- előkotrom a táska alól és méregetni kezdik.
-Van rá egy cuki tok abban a boltban- Mondja Renné és be is megyünk. Jó hogy ők szakértők az ilyesmiben mert én teljesen elvesznék még ebben a pici üzletben is. Ők otthonosan sasszéznak végig és egy gyönyörű VINTAGE stílusú tokot mutatnak.
-Milyen szép- mondom egy őszinte mosollyal. Ők pedig büszkén néznek rám. Ez egy jó pont hogy egyezik az ízlésünk. És az anyagiak miatt sem aggódok mivel anyáék megleptek egy saját hitelkártyával. Miután fizetünk átmegyünk egy sminkes boltba. Pontosan nem tudom a meghatározását de azt árulnak ott. Veszünk egy szemhéjtust rúzst ajakfényt alapozót arcpirosítót szempillaspirált és néhány körömlakkot meg hozzá matricákat. Kezdem felvenni velük az iramot és le is körözöm őket mert bemegyek a következő boltba ahol ruhákat kezdünk válogatni.
-A te alakodra szinte minden jó- állapítja meg Chrissy és egy ruhát vesz le. Megnézem és rábólintok. Felpróbálok mindent amit a kezembe nyomnak és egy rakás ruhával a kezünkben kimegyünk. Idők közben ők is vettek maguknak pár dolgot. Az órámra pillantok.
-Nekem mennem kell.. Munkát vállaltam egy kávézóban- sóhajtok.
-Menj csak.. Én elviszem hozzád a cuccaidat- mondja Renné.
-Tudod hogy hol lakok?
-Hát persze. A keresztanyukádat évek óta ismerem.
-Akkor én majd elkísérlek a kávézóba. Jó lenne egy kávé- sóhajt Chrissy.
-Fel is vettem a rendelést- mondom viccelődve majd egy öleléssel elköszön tőlünk Renné.
-Legyetek jók- intünk neki és elindulunk a másik irányba.
-Szegény Renné... Nincs szerencséje a fiúkkal- sóhajt Chrissy.
-Hát ahogy hallottam el is hiszem.. De Colin tényleg ilyen szemét?
-Hmm... Nálam is bepróbálkozott de akkor totál részeg volt. Hát még szép hogy nemet mondtam neki.
~~ Este ~~
Hulla fáradtan az ágyra dőlök és várom hogy a keresztanya hazaérjen a gyűlésről. Valami tea klub. Egy angol barátnője alapította még a pattintott-kőkorban. Mikor végre hazaér lemegyek de a jobbján ott áll Perryn. Leveszem a szemüvegemet amit csak akkor veszek fel ha nem látja senki. Felszaladok a szobámba és bezárkózok. Nekem nem szabad hazahoznom senkit de keresztanya hazaállíthat az ellenségeimmel? Pár perc elteltével kopogást hallok.
-Odetta Ismay! Azonnal kijössz és tisztességesen üdvözlöd a vendégünket- hallom keresztanya figyelmeztető hangját. Remegő kézzel ajtót nyitok és kimegyek.
-Mit keres ez itt?- kérdezem halkan.
-Meghívtam vacsorára.
-Én már ettem- vissza akarok menni mikor meghallom Perryn hangját.
-Had pihenjen. Biztos lefárasztotta a pasija- mérgesen keresem a szememmel hogy hol van és mikor meglátom szinte szíven szúrom a tekintetemmel. Nem hiszem el hogy megkeseríti az életem minden percét.
-Pasi? Odetta ugye nem az a Colin gyerek akiről Perryn mesélt?- érzem hogy keresztanya is úgy néz rám ahogy én arra a bolondra.
-Ha lemegyek bájcsevegni ejted a témát?- kérdezem de csak azt kapom válasznak hogy lemegy a lépcsőn. Annyira nincs kedvem jópofizni vele ráadásul ilyen fáradtan. Egy rossz mozdulat és felpofozom az biztos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése