A tükörben nézem magam. Eddig nem így néztem ki. Sőt! Még nem is éreztem magam ilyen jól egy ruhadarabtól sem. Ez a szerelés viszont tudatja velem hogy én is lehetek dögös. Felkapom a táskámat és izgatottan lemegyek a lépcsőn. Senkibe se futok bele így zavartalanul tudok kimenni a házból. Colin már kint vár a motornak támaszkodva. Elpirulva odalépek hozzá ő pedig alaposan végigmér.
-Hmm.. Hallgattál rám ahogy látom- megfogja a kezem és egy puszit nyom az arcomra.
-Igyekeztem kihozni magamból a legjobbat..- mosolyogva nézem az arcát és nagyon tetszik hogy így reagál az igyekezetemre. Segít felülni a motorra és ő is felül.
-Karolj át és kapaszkodj. Mutatok valamit suli előtt- beindítja a motort ami elég hangosra sikerül. Lassan elindul hogy szokjam a motort és érzem ahogy egyre gyorsabban haladunk. A hajamba kap a szél ami iszonyatosan jó érzés. Szorosan ölelem Colint. Félek hogy leesek. Elég sokáig megyünk és mikor megáll a sulit pillantom meg. Ez az amit annyira meg akar mutatni? Már láttam. Segít leszállni és mosolyogva az arcomat fürkészi. A parkoló még üres így senki sem zavar. Megfogja a kezem és elindul a suliba. Követem őt az épületbe bár nem értem miért megyünk fel a lépcsőn. Kinyit előttem egy ajtót és a tetőn találom magam.
-Hű... Ez iszonyatosan szép- kilépek és megnézem hogy milyen a kilátás. A Napnak még nincs ereje mivel alig bújt elő. Colin leül és int hogy üljek oda mellé. Engedelmesen letelepszek mellette ő pedig átkarolva magához húz.
-Imádom amikor ilyen az idő. Minden olyan békés- kezd bele a mondandójába én pedig figyelem- anya és apa is így ismerkedtek meg. Pont itt.
-És úgy gondolod hogy te is itt találhatsz rá a szerelmedre?- kérdezem ő pedig bólint. Majd elolvadok tőle. Olyan cuki amikor ilyen.
-Reméltem hogy ugyanazt érzem majd amit apa.. tudod.. amikor mesélte hogy milyennek látta anyát rájöttem hogy én is ezt akarom. Boldog akarok lenni.
-És most mit érzel?- bevallom félek a választól de nem mutatom ki csak figyelem mit reagál.
-Ez annál sokkal jobb.. és több..- az arcomra simít és a szemembe néz. A szívem olyan hevesen ver az izgalomtól hogy szinte érzem ahogy ki akar törni a mellkasomból. Az illata ismét megüti az orrom ahogy egyre közeledik hozzám. Nem tudok mit tenni. Teljesen lefagyok az érintésétől.
-Szeretlek- suttogom mintha titok lenne. Bár fura hogy alig egy nap alatt ilyen erősen kötődök hozzá. Látom hogy ez az egy szó mennyire boldoggá teszi.
-Én is szeretlek- suttogja és egy lágy puszit ad az ajkaimra. Beleremegek amint megérzem amit tesz. Átkarolja a derekamat és ettől szédülni kezdek. Minden erőmet összeszedem és elnyújtom a puszit így csókká tud változni Colin által. El is felejtem hogy mi volt tegnap vagyis hogy mit álmodtam. Elfelejtem hogy iskolában vagyunk és azt is hogy Perryn esetleg figyelhet valahonnan. Had figyeljen! Legalább látja hogy nincs rá szükségem és leszáll rólam. Mikor levegőhiány miatt elszakadok tőle ő még egy utolsó puszit nyom az ajkaimra ezzel lezárva ezt a tökéletes pillanatot.
-Hát.. Azt hiszem az első csókodhoz képest remek teljesítményt nyújtottál- mosolyog Colin és a vállára hajtom a fejem- Van kedved velem járni?- kérdezi miközben összekulcsolja az ujjainkat.
-Igen... Az nagyon jó lenne- lehunyom a szemem és élvezem hogy végre ilyen boldog lehetek valaki mellett.
-Akkor most nagy kő esett le a szívemről..- suttogja és mindketten felnevetünk.
-Mennyi az idő?- kérdezem de nem is jut eszembe hogy a zsebemből előkapjam a telefont.
-Még van félóra becsengetésig. Addig itt maradunk vagy még menjünk egy kört motorral?
-Maradjunk.. Olyan szép a napfelkelte- motyogom a mellkasának miközben tiszta vörös az arcom.
-Rendben akkor maradjunk. Renné ugye nem hordott el minden bunkónak tegnap?- kérdezi én pedig kicsit az ajkamba harapok.
-Hát.. Mesélt dolgokat. De ne félj.. Nem hiszek a pletykáknak- mosolyogva felnézek rá.
-Ezt örömmel hallom. Ne hidd el neki mert csak féltékeny. Tudod tavaly volt egy kis balhénk mert belém szeretett de nem az esetem így visszautasítottam- sóhajt.
-Miért nem? Hiszen ő olyan.. szép..- nem hazudok. Renné szerintem tényleg nagyon szép lány.
-Nekem ő túl nagy falat. Jobban szeretem a visszafogottabb lányokat mint te. Te olyan kis ártatlan vagy és.. a vidéki báj.. Áh! Verhetetlen- az arcomat kezdi simogatni.
-Örülök hogy önmagamért szeretsz..-
-Ez csak természetes.
Becsengetés előtt pár perccel feltápászkodunk és elindulunk a termünkhöz. Renné és Chrissy éppen egy közösségi oldalról beszélgetnek amit én nem nagyon ismerek. Elmesélek nekik mindent ami a tetőn történt ügyelve arra hogy Renné ne legyen lehangolva a hírtől. De ahogy nézem inkább feldobta hogy Colin és én mostantól egy pár vagyunk. Mikor kimondom Perryn átcsörtet köztünk így elengedem Colin kezét.
-Hülye bunkó!- ordítom utána.
-Hülye kurva!- motyogja viszonozva a "kedvességet".
-Szétverem..- mondja dühösen Colin és már indulna mikor megállítom.
-Ugyanannyi büntetést kapsz mint egy normális emberért- ezen mindenki nevetni kezd. Renné elköszön mi meg bemegyünk a terembe. Matek az első óra amiben én verhetetlen vagyok. Leülök a helyemre de Colin elhajtja mellőlem a lányt aki a jobb oldalamon ült eddig. Miért nem Perrynt küldi el azt nem értem. De mindegy is. Most már mellettem ül és ez a lényeg. Előpakolok miközben Colin a padomra telepszik.
-Este buli. Ne felejtsd el mert alig várom hogy táncoljak veled.
-Ne haragudj Colin de nem tudok táncolni.. Viszont elmegyek hozzátok már munka után hogy keresztanya ne tudjon belekötni semmibe- Colin kérdő pillantással néz rám majd elmosolyodik.
-Remek. De hozz ruhát mert ez egy koktélparti lesz. Renné és Chrissy majd segít neked gondolom.
-Én meg remélem. Nem tudom mit kéne felvennem- a fejemet vakargatom de becsengetnek így véget ér a beszélgetés. Belép a tanár és elkezd magyarázni. Egész órán szinte csak én jelentkezek hogy tudom a megoldást így máris megjutalmaz egy órai munkára járó ötössel. Amint kicsengetnek Colin megint az asztalomra ül és elmosolyodik.
-Mi az?- kérdezem elmosolyodva.
-Nem is mondtad hogy okos vagy és még tehetséges is.
-Jaj hagyd már- legyintek és felállok a székről- nem megyünk ki?
-Nekem nincs kedvem. Maradjunk itt- Perrynre pillant és megvillantja a mosolyát felé ami egész diadalmasra sikerül. Mintha azt mondaná hogy "az enyém és nem a tiéd".
Sziasztok! :) Ez az első hogy írok hozzátok. Na szóval. Köszi mindenkinek aki eddig belenézett a blogba. Remélem tetszik és lesznek folyamatos olvasók. Írjatok kommentet hogy tudjam mennyire jó az amit csinálok mert eddig egy visszajelzést kaptam :DD Na mindegy. Írjatok. Puszi:
Sarah Quinn

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése